A vágy titka a hosszútávú kapcsolatban

Akik hosszútávú kapcsolatban élnek, gyakran várják el szerelmüktől, hogy az illető egyszerre legyen a legjobb barátjuk és a erotikus partnerük. Esther Perel úgy tartja, hogy a jó és elkötelezett szex két egymásnak ellentmondó szükséglethez kötődik: a biztonság és a meglepetés igényéhez. Akkor hát, hogyan tartható fenn a vágy? Esther Perel színes előadása szellemes bevezető az erotikus intelligencia rejtelmeibe.

Az előadás szövegét itt elolvashatod:

00:12
Nos, miért van az, hogy a jó szex oly gyakran ellaposodik, Még olyan párok esetében is, akik ugyanúgy imádják egymást, mint régen? És hogy van az, hogy a meghittség nem garancia a jó szexre, holott sokan az ellenkezőjét hiszik?
Vagy, kérdezhetném így is: akarhatjuk-e azt, ami már megvan nekünk?
Mert ez itt az egymillió dolláros kérdés, nemde?
Miért olyan erotikus AZ, AMI TILOS? Mi van a bűnben, ami annyira felerősíti a vágyat?
És miért lesz egy szextől kisbaba, és miért hoz egy kisbaba erotikai katasztrófát a párokra? Mert végzetes erotikai csapás ez – jól mondom? És fórumok témája: milyen érzés az, amikor szeret az ember? És mennyiben más ehhez képest a vágy?

00:53
Ime, néhány a kérdések közül, melyek vizsgálataim magját képezik Az erotikus vágy természetét és a modern szerelem dilemmáit illetően. Járom a világot, és mindenütt azt látom, hogy ahová a romantika beteszi a lábát, ott a vágy válságba kerül. A vágy válsága ez, a birtoklás akarásáéa vágyé mint egyéniségünk, a szabad választásunk, preferenciáink, identitásunk kifejezéséé – a vágyé, mely központi fogalommá lett egy modern szerelem az individualisita társadalmak részeként.

01:32
Az emberiség történetében először fordul elő, hogy nem azért próbáljuk megtapasztalni a szexualitást hosszabb távon, mert:
14 gyereket akarunk, vagy hogy még ennél is többet, mert sokan közülük nem élik meg a felnőttkort,
és nem is azért, mert ez volna a nő házastársi kötelessége.
Ez az első eset, hogy a szexet azért akarjuk, mert gyönyört okoz és olyan kapcsolat része, mely a vágyban gyökeredzik.

02:03
Nos, mi tartja fenn a vágyat, és a miért olyan nehéz fenntartani? Azt hiszem, hogy egy elkötelezett párkapcsolatban a vágy fenntartása két alapvető emberi szükséglet egyensúlyán múlik.
Egyfelől igényeljük a biztonságot, a kiszámíthatóságot, a megbízhatóságot, az állandóságot – ezek azok az alapvető dolgok az életünkben, amelyek az otthon fogalmához kötődnek. De él bennünk – férfiakban és nőkben egyaránt – egy ugyanilyen erős igény a kaland, az újdonság, a rejtelem, a kockázat, a veszély, az ismeretlen, a váratlan meglepetés – értik – az “utazás” iránt.
A biztonság és a kaland iránti igény kielégítése egyetlen párkapcsolatban, amit ma szenvedélyes házasságnak hívnak, fogalmi ellentmondást jelentett egykor. A házasság gazdasági intézmény volt hajdanában, mely életre szóló partnerséget jelentett a gyermekek és társadalmi status, valamint utódlás és egymásrautaltság tekintetében.
Ma azonban mindezek mellett elvárjuk partnerünktől azt, hogy a legjobb barátunk legyen, hű bizalmasunk és szenvedélyes szeretőnk ráadásul, és mi leginkább kétszer olyan sokáig élünk. (Nevetés)
Tehát kiszemelünk valakit, és alapvetően azt kérjük tőle, hogy: adja meg mindazt , amit régen csak egy egész falu volt képes megadni: adj nekem társaságot, adj nekem identitást, adj nekem folytonosságot, de adj nekem transzcendenciát és rejtelmet és áhítatot s mindezt a egyben.  Adj nekem nyugalmat, adj nekem izgalmat. Adj nekem újat, adj nekem megszokott régit. Adj nekem kiszámíthatóságot, adj nekem meglepetést. És mindezt adottnak vesszük, és már csak a szexuális játék és a csábos alsónemű hiányzik az üdvösséghez. (Taps)
Ha vágyakozunk egy másikat akarunk, a túloldalon, ahová látogatóba megyünk.
És ezzel ott vagyunk a történet egzisztenciális valóságánál, ellenszavazat nélkül? Mert, azt hiszem, bizonyos értelemben – és erre még visszatérek – a vágy válsága gyakran a képzelet válságát jelenti.

Tehát mért laposodik el a jó szex olyan gyakran? Mi a kapcsolat a szerelem és a vágy között? Hogy viszonyulnak egymáshoz, és hogy kerülnek ütközésbe? Mert ebből adódik az erotika rejtélye.

04:25
Ha egy igével akarom kifejezni a szerelmet, akkor az a “birtokol”. És ha a vággyal kapcsolatos igét keresem, akkor az “akar” egy jó szó. Ha szerelmesek vagyunk, birtokolni akarjuk azt, akit szeretünk. Minimalizálni akarjuk a távolságot kettőnk között. Össze akarjuk zárni a szakadékot. Semlegesíteni akarjuk a feszültségeket. Közelséget akarunk. De ha vágyakozunk, nem igazán akarunk visszamenni oda, ahol már jártunk. A befejezett dolgok nem tartják ébren érdeklődésünket. Ha vágyakozunk, egy másikat akarunk, a túloldalon, ahová látogatóba megyünk, hogy egy kis időt eltöltsünk vele, és lássuk, mi megy a piroslámpás negyedben. Ha vágyakozunk, egy hídon akarunk átmenni. Úgy mondják: levegő kell a tűznek. A vágynak térre van szüksége. Így kimondva ez túl absztraktnak hangzik.

05:19
De van tartalékban egy kérdésem. Az utolsó néhány évben több mint 20 országban jártam a “Párzás fogságában” c. előadásommal, és megkérdeztem az emberektől, mikor vonzódnak legjobban a partnerükhöz. Nem szexuális értelemben, hanem csak úgy. És kultúrától, vallástól, nemtől függetlenül – egyet kivéve – ugyanazt a néhány választ hallottam vissza: MINDIG.

05:41
Az első csoport így szól: akkor vonzódom leginkább a partneremhez, amikor távol van, amikor nem vagyunk együtt, amikor ismét találkozunk. Lényegében akkor, amikor visszanyerem a képességemet arra, hogy elképzeljem magamat a partneremmel, amikor a képzeletem játszik szerepet ismét, és amikor megragadhatom vele a hiányát és a sóvárgásomat, ami a vágy egyik fő összetevője.
De a második csoport még érdekesebb: legjobban akkor vonzódom a partneremhez, amikor a stúdióban látom, amikor fent van a színpadon, amikor elemében van, amikor olyasmit csinál, amiért lelkesedik, amikor egy partin látom a társaság középpontjában, amikor rajongók veszik körül. Lényegében akkor, amikor a partneremet sugárzónak és magabiztosnak látom, alighanem ez a legerősebb stimuláns mindenek között. Sugárzó és független. Nézem az illetőt – mellesleg, vágyról ritkán beszélhetünk, ha egymásba gabalyodva vagyunk, öt centire a másiktól. Nem tudom, mennyi lehel ez hüvelykben. De akkor sem, ha a másik olyan messze van, hogy már nem is látni. Tehát a partneremet a komfortzóna távolságából nézem, ahonnan az a személy, akit ismerek, aki már annyira megszokott számomra, hirtelen ismét rejtélyesnek, nehezen megragadhatónak tűnik. Ez a tér, ez a távolság közöttünk az, ami az erotikus hév, az elán táplálója, mely a másik felé mozgat. Mert néha, Proust nyomán szabadon, a rejtelem forrása nem az, hogy az új helyekre utazik az ember, hanem az, hogy friss szemmel nézi a régi tájat. Így aztán, amikor a partneremet magában látom, amint belefeledkezik valamilyen tevékenységbe, érzékelésem nézőpontja eltolódik, és átmenetileg nyitottá válok a mellettem élő rejtelem befogadására.

07:38
És ami még fontosabb, ebben a leírásban – legyen szó rólam, vagy a másikról – az a legérdekesebb, hogy a vágyban nem játszik szerepet a szükség. Senkinek sincs szüksége senkire. A vágynak nincs köze a gondoskodáshoz. A gondoskodás nagy mértékben szeretet.  Ez egy erős anti-afrodiziákum. Még nem láttam olyat, aki igazán beindul valakire, akinek szüksége van rá. Arra, aki akarja őt, arra igen. De ha az az illetőnek szüksége van rá, az csőd, és a nők ezt mindig tudták, mert bármi, ami, a szülőséggel asszociálható, csökkenti az erotikus töltést. Ami érthető is?

08:15
A harmadik csoportamikor meglepődök; amikor együtt nevetünk; vagy ahogy valaki ma mondta: amikor szmokingban van – mire én: hát igen, vágyat a szmoking teszi, vagy a cowboycsizma. Lényegében, amikor van valami új egy kapcsolatban. De az újdonság nem az új testhelyzetekről szól. Nem a technikák repertoárja. Az újdonság önmagad egy másik részének felszínre hozása. Mely részedet láttad az imént? Azt mondhatnánk, hogy a szex nem az amit az csinálunk? A szex egy hely, ahova megérkezünk. Egy olyan tér, ahová mással, vagy másokkal lépsz be. De hová is mész a szexben? Lényed mely részeihez csatlakozol? Mit próbálsz ott kifejezni, megtalálni? Transzcendens hely, a spirituális egyesülés helye? A rosszalkodás helye. Egy hely, ahol kockázat nélkül lehetsz agresszív? Olyan hely, ahol végre megadhatod magad, ahol nem kell felelősséget vállalnod mindenért? Olyan hely, ahol kifejezésre juttathatod gyermeki kívánságaidat? Mégis, mi ez? Egy kifejezési eszköz, egy nyelv? Vagy csupán egy viselkedési forma? Engem ennek a nyelvnek a költészete érdekel, ezért is kezdtem el kutatni az erotikai intelligencia fogalmát.

09:30
Az állatok szexuális lények. A szex körül forog minden, a szex biológia, a szex természetes ösztön. Mi vagyunk az egyetlen faj, amely erotikus élettel is rendelkezik. Ami azt jelenti, hogy a szexualitásunkat átalakította az emberi képzelet. Mi vagyunk az egyedüliek, akik órákon át képesek szeretkezni, akik gyönyörteljes pillanatokat, többszörös orgazmust élnek át anélkül, hogy bárkit megérintenének, csak a képzelet által. Elég egy utalás. Még csak tennünk sem kell semmit. Képesek vagyunk megtapasztalni a várakozást, ezt a vágyakozást erősítő cementet, mely által képesek vagyunk úgy elképzelni valamit, mintha megtörténne, átélni, mintha megtörténne, miközben semmi sem történik, és a minden megtörténik egyszerre. Amikor elkezdtem az erotikáról gondolkodni, a szex költészete járt az eszemben. Ha pedig úgy tekintem mint intelligenciának, akkor olyasmiről van szó, amit művelni lehet. Milyen elemek alkotják? Képzelet, játékosság, újdonság, kíváncsiság, rejtelem. De a legfontosabb alkotója az a rész, amit képzeletnek hívunk.

10:37
Ahhoz, hogy megértsem mely párok azok, akik őrzik az erotika szikráját, mi tartja fenn a vágyat, vissza kellett mennem az erotika eredeti definíciójához, a misztikus definícióhoz, miközben egy útelágazásnál látnom kellett egy traumát, a fájdalmat, az ellenkező oldalt, és amikor ezt néztem, láttam a közösséget, amelyben nevelkedtem, azt a belgiumi közösséget, mely csupa holokauszt-túlélőből állt. Az én közösségem két csoportra oszlott: azokra, akik nem haltak meg, és azokra, akik visszatértek az életbe. És azok, akik nem haltak meg, többnyire a sárhoz tapadva éltek, képtelenül az élvezetre, nem bízva senkiben. Mert ha valaki folyton a veszélyt lesi, aggódik, aggodalmaskodó és bizonytalan, nem  képes a fejét felemelni, felkelni és szárnyalni, hogy játékos, szabad és fantáziadús legyen. Akik az életbe visszatértek, azok voltak, akik megértették, hogy az erotika a halál ellenszere. Ők tudták, hogyan maradhatnak életben. És amikor felfigyeltem a szexmentes életére azoknak a pároknak, akikkel dolgozom, néha ilyesmit hallottam tőlük – “Több szexet akarok “-, de az emberek általában jobb szexet akarnak, és ez az alatt elevenség, vibrálás, megújulás, vitalitás, érosz és energia minősége értendő, amit régebben a szextől kaptak, vagy kapni fognak reményeik szerint.

11:58
Így kezdtem feltenni egy másik kérdést:
“Akkor kapcsolok ki, amikor …” kezdődött a kiegészítendő válasz.
“Kikapcsolom a vágyaimat, amikor … “
“Ami nem ugyanaz, mint ami lelankaszt, az az …” Vagy
“Lehangol, amikor … ”
És akkor az emberek így folytatták:
“Akkor zárkózom el, amikor belül halottnak érzem magam, amikor nem szeretem a testem, amikor öregnek érzem magam, amikor nem volt időm magamra, amikor még arra sem volt időm, hogy beszélgessünk egy kicsit, amikor rosszul megy a munka, amikor nincs önbizalmam, amikor semmire sem tartom magam, amikor nem érzem úgy, hogy jogom van akarni, elvenni, elfogadni a gyönyört “.

A vágy válsága_Esther Perel

12:35
És ekkor felteszem az ellenkező kérdést.
“Bízom magamban, amikor …”
Mert az az emberek sokszor így kezdik:
“Azzal izgatsz fel amikor…
Így az  ÉN ki marad a kérdésből! Igaz?
Nos, ha az egyén belül halott, a párja kiteheti a lelkét Valentin napján, az sem sokat számít: Záróra lesz. (Nevetés) Szóval, ha bekapcsolom magam, akkor vágyom és akkor ébredek fel, amikor …

13:02
Nos, ebben a paradoxonban a szerelem és a vágy vonatkozásában, az a legmeglepőbb, hogy a szerelem legfőbb jellemzői – kölcsönösség, viszonosság, a másik védése, aggodalom, felelősségérzet – pont olyan dolgok, amelyek kioltják a vágyat. Mert a vágy egy sereg olyan érzéssel társul, amelyek nem nagyon passzolnak a szerelemhez: féltékenység, kisajátítás, agresszió, erőszakosság, dominancia, rosszindulat, komiszság. Legtöbben olyasmitől indulunk be, leginkább éjjel, ami ellen nappal tüntetni szoktunk. (Derültség) Na igen, az erotikus elmére a politikai korrektség nem jellemző. Ha mindenki szerint csak rózsaágyon fantáziálgatna, nem lenne túl izgalmas az egészről beszélni. (Derültség) De nem így van. Az elménkben egy sor dolog történik, amiről nem mindig tudjuk, hogy mi hozza elő, amikor szeretünk. Mert azt gondoljuk, hogy a szerelem önzetlen, ugyanakkor a vágy bizonyos mértékű önzéssel párosul a szó legjobb értelemében: a képességgel, hogy kapcsolatban maradjunk önmagunkkal a másik jelenlétében is.

14:15
Felvázolok hát Önöknek egy képet mely szerint az igény, hogy összebékítsük egymással azt a két szükségletcsoportot, velünk született. Szükségünk van kapcsolatra, szükségünk van elkülönültségre, szükségünk van biztonságra és kalandra, szükségünk van együttlétre és autonómiára. Gondoljanak csak arra a kisgyerekre, aki az ölükben ül. Aki kényelmesen befészkelte magát az ölükbe, ahol biztonságban lehel, de mindenki számára eljön az pillanat, amikor ki kell lépni a világba, hogy kutasson és felfedezzen.
Ez itt a vágy kezdete: a kutatás, a felfedezés kíváncsiságból fakad. És lesz egy pont, amikor az a kisgyerek megfordul és Önre néz, és ha a legtöbbünk azt mondja neki, “Hé, kölyök, a világ egy remek hely. Eredj! Rengeteg móka vár odakint! “, akkor előre néz, és egyszerre élheti át a kapcsolódást és az elkülönültséget. Eltávolodhat képzeletben, el a testi valóságában, el a játékosságában, miközben tudja, hogy lesz aki várja, amikor visszatér.

15:15
De ha valaki azt mondja az innenső oldalon, “Aggódom, nyugtalan vagyok és depressziós. A partnerem olyan régóta nem törődik velem. Mi olyan jó odakint? Hát nincs meg kettőnknek minden, ami csak kell? ” akkor jönnek azok az aprócska reagálások, melyek mindannyiunk számára ismerősek. Vannak közöttünk akik visszajönnek, vagy visszajöttek annak idején,  és egy kisgyerek, aki visszatér, lesz az, aki fel fogja adni önmaga egy részét, hogy ne veszítse el a másikat.
Elveszítem a szabadságot, hogy ne veszítsem el a kapcsolatot. És oly módon tanulok meg szeretni, ami túlzott aggodalommal terhes, túlzott felelősséggel és féltéssel, és nem fogom tudni, hogyan válljak el tőled, hogy játszhassam, hogy kitapasztaljam a gyönyört, hogy felfedezzek, hogy visszavonuljak magamba. Most pedig fordítsák ezt le felnőttnyelvre. Nagyon fiatal korban kezdődik el mindez. És folytatódik a nemi életünkön át a legvégéig. A kettes számú kisgyerek visszatér – de ő mindvégig vissza-visszanézett: “Itt leszel még? Veszekedni fogsz velem? Megszidsz majd? Haragudni fogsz rám? ” Elment ugyan, de sohasem volt igazán távol – ezek szoktak arról regélni, hogy kezdetben szuperforró volt az egész. Mert kezdetben, a kifejlődő közelség nem volt még olyan erős, hogy csökkentette volna a vágyat. Minél erősebb lett a kötelék, annál több a felelősséget éreztem, és annál kevésbé tudtam elengedni magam a jelenlétedben. Így a gyermek vissza sem tér igazából.

16:55
Tehát amikor az ember arra törekszik, hogy fenntartsa a vágyat, igazi dialektikus ~ Ahányszoregyfelől szükséged van egy biztonságra, hogy elmehess. Másrészt, ha nem mehetsz el, nincs élvezet, nem juthatsz el a csúcsra, nincs orgazmus, nem gerjedsz fel. Mert az idődet a másik testében és fejében töltöd a sajátod helyett.

17:17
A dilemmában, ennek a két alapvető szükségletcsoportnak a kibékítéséből fakad. Találtam néhány viselkedést, ami az erotikus párokra jellemző.
Először is nagy fokú a szexuális elkülönültségük, magánéletük. Elismerik, hogy a másiknak van saját erotikus tere, ami csak hozzá tartozik. Tisztában vannak azzal is, hogy az előjáték nem az a dolog, amit öt perccel a való előtt cselekszenek. Mert az előjáték lényegében az előző orgazmus végén kezdődik el.
Tudják azt is, hogy az erotikus tér nem arról szól, hogy cirógatni kezded a másikat. Arról inkább, hogy teremtesz egy helyet, ahol hátrahagyod a “Menedzsment Kft-t”, urambocsá, az agilis tréninggel együtt,(Nevetés) és egyszerűen csak belépsz arra a területre, ahol megszűnsz jó polgár lenni, aki törődik a dolgokkal, és felelősséget vállal.
A felelősség és a vágy egyszerűen üti egymást. Nem működik együtt a kettő.
Az erotikus párok azt is tudják, hogy a szenvedély nő és csökken. Telik és fogy, akar a hold. De amit szintén tudnak az az, hogyan éleszthetik újra egymást. Tudják, hogyan hozzák vissza, és azért tudják visszahozni, mert demisztifikáltak egy nagy mítoszt, a spontaneitás mítoszát, mely szerint a szenvedély csak úgy lepottyan az égből, miközben a tiszta ruhákat hajtogatod, deus ex machina, holott – és ezzel tisztában vannak ők – akármi mi fog történni egy hosszútávú kapcsolatban, az már megtörtént előtte is.

18:42  Az elkötelezett szex előre megfontolt.
Akaratlagos.
Szándékolt.
Koncentráltság és jelenlét.

18:50  Boldog Valentin-napot!

18:52  (Taps)

Forrás: ted.com

 

 

feltekenyseg nélkül párkapcsolat

Sebők Zsolt

Minden vélemény számít!